Manapság nagyon sok szó esik az egészséges bélflóráról és immunrendszerünk megfelelő működésével való kapcsolatáról. Minden ember bélflórája más és más, különbség van a sovány és a túlsúlyos emberek bélflórájában, de bizonyos betegségekkel küzdők esetében is látni eltéréseket. Több kutatás tárgyát képezte már a bélflóra egyensúlyának felborulása és sok esetben arra jutottak, hogy a kedvezőtlen változások számos betegség forrásai lehetnek.

Bélflóra

Bélflóránk egy velünk szimbiózisban élő sok millió baktériumból álló közösség, amely a hasznos baktériumok mellett sok számunkra káros mikroorganizmust is tartalmaz. Ez utóbbiakkal szervezetünk mindaddig felveszi a harcot, amíg a jó baktériumok túlsúlyban vannak.

A kiegyensúlyozott bélflóra rendkívül fontos szervezetünk egészsége szempontjából, számtalan szerepe van:

  • bélflóránk egyfajta védelmi vonal a káros mikroorganizmusokkal szemben, gátolja azok elszaporodását
  • akadályozza a toxinok, allergének felszívódását
  • szabályozza az emésztést
  • fokozza a tápanyagok felszívódását, segíti azok hasznosulását
  • vitaminokat termel (B7, B12, K-vitamin)
  • a vastagbélben található az immunsejtek 70%-a, így a bélflóra állapota közvetlenül hat szervezetünk védekező képességére
  • az egészséges bélrendszer agyunkkal is kapcsolatban áll, bizonyos probiotikus törzsek az idegrendszer kiegyensúlyozásában vesznek részt
  • hormonegyensúly megteremtésében

A bélflóra összetétele

A bél lumene az anyaméhben még steril, aztán születésünk után elkezd benépesülni, az anya bőrén található mikrobákkal, valamint Bifido-és Lactobacilusokkal. Ekkor tanul meg szervezetünk különbséget tenni az kórokozók és az ártalmatlan baktériumok között. Ahogy egyre bővül a bevitt táplálék köre, bélflóránk is folyamatosan változik, egyre inkább közelít a felnőttkori összetételéhez.

Bélflóránk kb. 1200-féle mikroorganizmusból, leginkább bélbaktériumokból áll, kisebb számban jelen vannak még vírusok, gombák egysejtűek, tömege kb. 1,5-2 kg.

Az egészségünk szempontjából hasznos baktériumokat probiotikus baktériumoknak, míg a károsakat patogén baktériumoknak nevezzük. Míg az emberek genetikája nagyrészt megegyezik, nem mondható el ez a bélflórájukról, hiszen az olyan, mint az ujjlenyomat, mindenkinél eltérő.

Az emésztőrendszerünkben élő baktériumfajok négy fő baktériumtörzsbe sorolhatjuk. Ezek a: Bacteroides, Firmicutes, Actinobacterium és Proteobactéria törzsek.  A hétköznapi életben is sokat emlegetett, jótékony hatású Bifidobacterium fajok például az Actciobacterium törzshöz tartoznak, de ebben a törzsben is vannak patogén, azaz káros baktériumok.

Jótékony hatásúak például a Lactobacillusok és az Eubacteriumok is. A kutatók vizsgálatai alapján tudjuk azt, hogy az elhízott emberek bélflórájában a Firmicutesek baktérium törzsbe tartozó baktériumok aránya eltolódott a Bacteroidesek arányához képest.

A tudomány jelenlegi állása szerint nem tudjuk azt, mi az ideális bélflóra-összetétel. Az azonban bizonyos, hogy egészségünk szempontjából fontos, hogy minél változatosabb, sokszínűbb legyen, hiszen minél több törzs van egyszerre jelen, annál többféle funkciót tudnak ellátni. Az is fontos, hogy minél több faj legyen jelen bélflóránkban, hiszen annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy két faj azonos feladatokat lát el. Ez védettséget jelenthet ugyanis akkor, amikor egy faj kihal, vagy sérül: egy másik faj továbbra is ellátja ugyanazokat a feladatokat.

Miért bomlik fel a kényes egyensúly?

Nagyon fontos, hogy a különböző feladatokat ellátó baktérium fajok egyike se kerüljön túlsúlyba. Ha a bélflóra egyensúlya felborul, akkor az elnyomott baktérium fajok feladatai ellátatlanul maradnak.

Mi az, ami a patogén baktériumok elszaporodásához vezethet?

  • antibiotikum kezelés
  • helytelen táplálkozás: finomított szénhidrátok, rossz zsírok bevitele, kevés zöldség és folyadék fogyasztása
  • fertőzések (bakteriális, vírusos)
  • szervezetbe került méreganyagok (növényvédő szerek, tartósítószerek)
  • gyógyszerek szedése (protonpumpa-gátlók, antidepresszánsok, savcsökkentők stb.)
  • a gyomor-bél motilitászavarai (lassult gyomorürülés, székrekedés)

Bélflóránk egyensúlyának felborulása nem csak emésztési zavarokat, puffadást, hasi diszkomfort érzést okozhat, de mivel immunsejtjeink nagy része is található, romlik szervezetünk ellenálló képessége és a sérült bélfalon olyan anyagok is átjuthatnak, amelyek gyulladásokat, autoimmun folyamatokat indíthatnak el.

Mit tehetünk azért, hogy bélflóránk egészséges, változatos maradjon?

Az emberi emésztőrendszerben élő probiotikus, vagy hasznos baktériumok fontos szerepet töltenek be egészségünk megőrzésében.  Napjainkban az emberek nagyon sok feldolgozott élelmiszert fogyasztanak, sokkal kevesebb erjesztett ételt veszünk magunkhoz, mint akár a nagyszüleink. A helyzetet az is rontja, hogy mostanság antibiotikumból is többet fogyasztunk, ami szintén nem kíméli a bélflóránkat, de a cukor, a vegyi anyagok, vagy a túlzott sófogyasztás is hasonló hatásúak lehetnek.

A kérdés: hogy regenerálhatjuk, segíthetjük bélflóránk egészségét?

  • Károsító tényezők megszüntetése, kezelése; pl. ételallergia, túlérzékenység, tartós stresszhatás, helytelen táplálkozás (cukor, fehér liszt, fast-food…), rossz étkezési szokások (rendszertelenség, késői nehéz vacsora) stb.
  • Pro- és prebiotikumok fogyasztása

Probiotikumoknak hívjuk egyrészt a vastagbélben élő jó baktériumokat, másrészt azokat a hasznos hatású baktériumokat, amelyeket táplálékkiegészítő formájában juttatunk szervezetünkbe. Amire figyelnünk kell utóbbiak kiválasztásakor, hogy magas csíraszámot tartalmazzanak és képesek legyenek túlélni a gyomor savas közegét.

Probiotikumot nyerhetünk ételeinkből is, natúr joghurtok, kefírek, fermentált zöldségek fogyasztásával, de számos hatékony, jó minőségű táplálékkiegészítő is rendelkezésünkre áll.

Prebiotikumok

A prebiotikumok vagy élelmi rostok megemésztésére szervezetünk nem képes, ugyanakkor a vastagbélben lévő jó baktériumok számára táplálékot jelentenek, ezáltal szaporodásukat segítik.

Naponta kb. 30 g rostot kellene elfogyasztanunk ahhoz, hogy azok jótékony hatását érzékeljük. Általánosságban elmondható, hogy egy átlagos felnőtt nem fogyaszt ennyi rostot, naponta kb. 15 g-ot viszünk be táplálékainkkal. Érdemes erre tudatosan figyelnünk, hogy bélflóránk egyensúlyát fenntartsuk.

Magas rosttartalmú ételek:

A zöldségek közül a kukorica, a karalábé, a petrezselyemgyökér, a burgonya, a kelkáposzta; a gyümölcsök közül a málna, a ribizli, a körte, a szilva, a szőlő; a hüvelyesek közül a bab, a lencse, a zöldborsó; a gabonafélék közül a búzakorpa, a lenmag, a búzacsíra, a Graham-liszt, a zabkorpa tartalmazza a legtöbb rostanyagot.

  • Májműködés támogatása
  • Cukor és mesterséges édesítőszerek elhagyása
  • Megfelelő mennyiségű folyadék – leginkább tiszta víz fogyasztása
  • Testmozgás – amely a bélmozgást is serkenti és a stressz feldolgozását is segíti.
  • Csak akkor szedj antibiotikumot ha tényleg indokolt (bakteriális fertőzéskor)
  • Béltisztítás, időszakos böjt – már őseink is alkalmazták, napjainkban még inkább indokolt lehet megváltozott étkezési szokásaink és környezetünk miatt.

Bélflóránk ideális esetben – ha nem érne minket stressz, ha megfelelően táplálkoznánk, mozognánk és minden tökéletes lenne-, néhány hét alatt regenerálódna. Ez azonban hiú ábránd, így hónapokba telhet, mire felborult egyensúlyát rendezni tudjuk. Mivel azonban sok tudós úgy véli, önálló szervként kellene kezelni a mikrobiomot, akkora hatása van a szervezetünkre, mindenképpen érdemes rá törekednünk.