Javallat Őszi margitvirág kapszula gyömbérrel és kasszia fahéjjal – 60db

60 db SonicFine® instant gyógynövényport tartalmazó kapszula, bevizsgált, kiváló minőségű gyógynövényből.

Az őszi margitvirág fej ellazulását támogató hatása

• Az őszi margitvirág hatóanyagi kísérleti körülmények között simaizom lazító hatásúak voltak, hatásuk a koncentráció függvényében volt enyhébb vagy erősebb (Hay).
• Számos kísérletben igazolták az őszi margitvirág gyulladáscsökkentő hatását. A kutatások szerint az őszi margitvirág hatóanyagai a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekhez hasonlóan a COX-2 nevű gyulladást közvetlenül kiváltó enzimet gátolják, de emellett más gyulladásserkentő anyagok képződését is akadályozzák (Hwang, Makheja, Collier). A kutatók az őszi margitvirágban nagy mennyiségben jelen lévő partenolidot tartják a fő gyulladáscsökkentő összetevőnek. Egy kutatásban azonban kimutatták, hogy a partenolidot nem tartalmazó őszimargitvirág-kivonat is gyulladáscsökkentő hatású volt és ugyanúgy képes volt gátolni a gyulladást elősegítő enzimeket, citokineket és prosztaglandinokat (Sur).
• Az őszi margitvirággal 1985-ben végezték az első embereken végzett vizsgálatot, amelyet a Britt Orvosi Folyóiratban tettek közzé. A vizsgálatban tizenhét beteg vett részt, akik korábban naponta fogyasztottak friss őszi margitvirág levelet a migrén tüneteinek enyhítésére. A résztvevőket két csoportra osztották: nyolcan őszi margitvirágport kaptak, kilencen pedig placebót (vagyis hatóanyag nélküli készítményt). Azoknál, akik placebót kaptak, jelentősen megnőtt a fejfájás, az émelygés, valamint a hányás gyakorisága és súlyossága a kezelés első hónapjaiban. Az őszi margitvirág kapszulákat fogyasztó csoportban nem történt változás sem a migrénes tünetek gyakoriságában, sem azok súlyosságában. Ez a kutatás bizonyította először, hogy a folyamatosan szedett őszi margitvirág por elősegítheti a fej ellazulását, így csökkenhet a migrénes rohamok súlyossága (Johnson).
• A neves Lancet folyóiratban 1988-ban jelent meg annak a klinikai vizsgálatnak az eredménye, amely szintén alátámasztotta az őszi margitvirág fej ellazulását segítő hatását. Ebben a vizsgálatban 72-en vettek részt, egy részük őszi margitvirág kapszulát, a másik felük pedig placebót kapott négy hónapon keresztül. Négy hónap elteltével a két csoport között kicserélték a készítményeket, így a korábban placebót szedő személyek kapták az őszi margitvirágot. Az őszi margitvirágot szedőknél jelentősen csökkent a migrénes rohamok száma, erőssége és gyakorisága, valamint hányás is sokkal ritkábban fordult elő. Jelentős mellékhatások nem fordultak elő a nyolc hónapos kísérlet alatt (Murphy).
• Izraeli kutatók négy hónapon keresztül vizsgálták az őszi margitvirág hatását ötvenhét migrénben szenvedő betegen, akiket két csoportra osztottak. Az első két hónapban mindkét csoport őszi margitvirágot fogyasztott. A harmadik hónapban a csoport egyik fele továbbra is őszi margitvirágot kapott kezelésként, viszont a másik csak placebót. A negyedikben pedig megfordították a két csoport kezelését. Természetesen résztvevők nem tudták, hogy éppen milyen kezelésben részesültek. Az eredmények azt mutatták, hogy az őszi margitvirág jelentősen csökkentette a fájdalom intenzitását a placebo-kezeléshez képest. Ezenkívül erőteljes csökkenést figyeltek meg a migrénes rohamokhoz általában kapcsolódó tipikus tünetek, mint például a hányás, hányinger, zajérzékenység és fényérzékenység tekintetében. Amint placebóval helyettesítették az őszi margitvirágot a kezelt betegeknél, egyből a fájdalom intenzitásának fokozódását, valamint az egyéb tünetek súlyosbodását észlelték. Ezzel szemben a korábban placebót kapó személyeknél, az őszi margitvirág kezelés hatására csökkent a fejfájás intenzitása, valamint a kapcsolódó tünetek súlyossága (Palevitch).
• Egy Németországban végzett kutatás alátámasztotta azt a korábbi megfigyelést, hogy az őszi margitvirág azoknál bizonyul hatásosabbnak, akiknél korábban gyakrabban (havonta legalább négy alkalommal) fordult elő migrénes fejfájás (Pfaffenrath).
• Az őszi margitvirág kombinációs készítményekben is hatásosan segítette a fej ellazulását migrén esetén. Abban az esetben, amikor az őszi margitvirágot magnéziummal és Q10-koenzimmel együtt alkalmazták a résztvevőknél jelentősen csökkentettek a migrénes fejfájással járó napok száma azoknál, akik korábban legalább havi 2 migrénes rohamról számoltak be. A résztvevőknek korábban átlagosan 4,9-szer volt migrénes fejfájásuk havonta, a három hónapos kezelés végén pedig csak átlagosan 1,3-szor. A betegek 75 százalékánál legalább felére csökkent a migrénes napok száma.  A szorongásos és depressziós tüneteket tapasztalók száma is sokkal kevesebb lett. A kiinduláskori 62 százalékról 35 százalékra csökkent a depressziós, míg 52 százalékról 30 százalékra csökkent a szorongásos tünetek aránya (Guilbot).
• Az őszi margitvirág hatását gyerekeken is vizsgálták egy kombinációs készítményben, amely egy másik gyógynövényt (Andrographis paniculata), valamint B2-vitamint és Q10-koenzimet is tartalmazott. A migrén a gyermekkori krónikus fájdalom egyik legelterjedtebb megnyilvánulása. A rendelkezésre álló kezelések sokasága ellenére a szülők gyakran aggódnak a gyógyszeres terápiák miatt, és sokszor a gyermekorvosok sem írják fel szívesen őket. Ezért egyre nagyobb az érdeklődés a gyerekek esetében is a visszatérő migrénes fejfájások kezelésére használt természetes készítmények iránt. Az olaszországi kutatásban 91 gyerek vett részt, akik 16 héten keresztül kapták a készítményt. Az eredményeket 16 hét elteltével, illetve a 20. és a 32. héten is értékelték. A vizsgált készítmény több mint felére csökkentette a fejfájás gyakoriságát és a migrénes rohamok számát a kezelési időszak alatt, de a hatás a kezelés vége után is megmaradt (Moscano).

A gyömbér vitalitást fokozó hatása

• A migrén kezdeti tüneteinek megjelenésekor az őszi margitvirágot gyömbérrel együtt alkalmazva a kutatásban részt vevők 48 százalékánál szűnt meg a fájdalom két órán belül, 34 százalékuknál pedig csak enyhe fejfájás alakult ki. A résztvevők 59 százaléka volt elégedett a kezeléssel és 41 százalékuk azonos hatásúnak értékelte, mint a korábban felírt készítményeket (Cady).
• Iráni kutatók 100 fő részvételével végzett klinikai vizsgálatban a gyömbér és egy fejfájásra alkalmazott gyógyszer akut migrénre való hatását hasonlították össze. Mérték a fejfájás időtartamát, a fejfájástól a gyógyszerbevételig eltelt időt, és feljegyezték a betegek önértékelését 5 különböző migrénes rohamról. 250 mg gyömbér fájdalomcsillapító hatása összevethető volt a 50 mg gyógyszeres kezelés hatásával. A gyömbér mellett szólt az is, hogy kisebb eséllyel okozott mellékhatásokat (Maghbooli).

A termékben lévő gyógynövények egészséges emésztést támogató hatása

• Az őszi margitvirágban nagy mennyiségben jelenlévő szeszkviterpén-laktonok keserű ízűek.  Amikor a nyelven és a száj nyálkahártyán elhelyezkedő ízérző receptorok keserű ízt érzékelnek, a bolygóidegen (nervus vagus) keresztül reflexesen fokozzák a nyál-, a gyomornedv-, hasnyál- és epeelválasztást, összehúzódásra késztetik az epehólyagot. A keserűanyagok emellett fokozzák a bélperisztaltikát is. A javuló emésztés hatására jobban szívódnak fel a vitaminok és az ásványi anyagok is, emellett nem jelentkezik az étkezések utáni fáradtság, tompaság (Csupor).
• A klinikai kutatások azt mutatják, hogy az 1-10 éves gyermekeknél, akik akut gyomor-bélhurut okozta hányásban szenvednek, egyetlen adag gyömbér bevétele 20%-kal csökkenti a hányás kockázatát a következő 8 órában a placebóval összehasonlítva (Nocerino).
• A gyömbért, boswelliát és cickafarkat tartalmazó kapszula napi háromszori 30 napon át tartó bevétele csökkenti a hasi fájdalom gyakoriságát és súlyosságát, valamint a puffadás súlyosságát a placebóhoz képest enyhe vagy közepes fokú IBS-ben szenvedő nőknél (Kazemian).
• Egy másik klinikai vizsgálat azt mutatja, hogy a gyömbért, angol lómentát és lila sásgumót tartalmazó gyógynövénykeverék napi háromszori szedése 8 héten keresztül javítja az IBS tüneteit, beleértve a hasi fájdalmat, a széklet gyakoriságát, a széklet konzisztenciáját, a hiányos székletürítés és a sürgősség érzését az alapállapothoz képest (Sahib).
• Számos emésztőrendszeri megbetegedés kiváltó okaként egyes baktériumok elszaporodása figyelhető meg. Laboratóriumi vizsgálatokban a gyömbér erős antibakteriális hatását igazolták a gyomorfekélyt előidéző Helicobacter pylori és a gyerekeknél súlyos hasmenést okozó  Campylobacter jejuni, és még számos egyéb baktériumokon is tesztelve (Mahadi; Cwikla).
• A fahéj más fűszereként is használt gyógynövényekhez hasonlóan kedvező hatással van az emésztésre. A kísérletek szerint csökkenti a gyomorsavtermelést és gátolja a bélrendszeri fekélyek kialakulását (Rao).
• A fahéj hatóanyagai csökkentik a bélfalak simaizmainak görcskészségét.
• Antibakteriális hatóanyagai számos, az emberi bélrendszerben előforduló baktérium fejlődését gátolják, amelyek elszaporodása bélrendszeri panaszokat okozhat. A hatóanyagai közül elsősorban a fahéjaldehidek és a szalcilaldehid  gátolta a baktériumok fejlődését (Lee, Kim).