ROSTBEVITEL ÉS EMÉSZTÉS
Az egészséges táplálkozás kapcsán a rostbevitel egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. A feldolgozott és finomított élelmiszerek elterjedésével egyre kevesebb rost kerül a tányérunkra.
A rostokat hagyományosan növényi anyagként fogyasztjuk, nem szívódnak fel a belekből, mégis kedvezően hatnak az emésztésre. Székrekedés esetén különösen ajánlott a rostdús táplálkozás, mert növelik a széklet térfogatát, ezzel csökkentik a tranzit időt, a salakanyagok kevesebb időt töltenek el a bélrendszerben. A kedvező hatások, azonban nem merülnek ki ennyiben, a fenti okok miatt számos betegség megelőzésében játszhat szerepet rostfogyasztásunk:
- bizonyos gyomor-bélrendszeri betegségek, pl. diverticulosis, reflux
- aranyér
- elhízás
- magas vérnyomás
- koleszterinszint
- cukorbetegség
EMÉSZTÉS, ELHÍZÁS ÉS BÉLMIKROBIOM
Ideális esetben bélflóránkat túlnyomó részt (80-85%) számunkra hasznos baktériumok alkotják, melyek befolyásolják az emésztést, és a jóllakottságérzet kialakulását is.
AZ EMÉSZTHETETLEN PREBIOTIKUS ROSTOK BEVITELE ELŐSEGÍTI A HASZNOS BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSÁT ÉS ELŐSEGÍTIK BIZONYOS VITAMINOK ÉS ÁSVÁNYI ANYAGOK FELSZÍVÓDÁSÁT.
Az emészthetetlen rostokat a bélbaktériumok fermentálják a vastagbélben, mindeközben rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) termelődnek, melyek közül kiemelten fontos a butirát. A vajsav butirát a legfontosabb bélvegyület a pH-szabályzáshoz, a vastagbélhámsejtek megújulásához és a bélmikrobiom színesítéséhez. A rövid szénláncú zsírsavak termelődése elősegíti az emésztést, szabályozza az étvágyat és csökkentik a zsigeri zsírok mennyiségét.
Egy bélbaktériumok emésztésben betöltött szerepével foglalkozó kutatás 77 olyan ikerpár bél mikrobiomátát vizsgálta, akik közül az egyik túlsúlyos, a másik normál testalkatú volt. Az ikrek bélflórája eltért egymástól, a fő különbség a baktériumok diverzitásában volt látható. A normál testsúlyú iker mikrobioma sokfélébb volt, mint a súlyfelesleggel rendelkező testvéré, ami a baktériumok különböző ételek emésztésre gyakorolt hatása miatt lehet. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a nyugati étrend és életmód diszbiózissal párosul.
AZ EMBERI SZERVEZET SZÁMÁRA EMÉSZTHETETLEN ROSTOKAT A BAKTÉRIUMOK FERMENTÁLJÁK, AMELY OLYAN KÉMIAI ANYAGOKAT HOZ LÉTRE, MINT A BUTIRÁT, AMELY ELŐNYÖS AZ EGÉSZSÉGES BÉLRENDSZER, AZ ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉG ÉS TESTSÚLYCSÖKKENTÉS SZEMPONTJÁBÓL.
Egy újabb tanulmány azt találta, hogy a beleinkben lévő 2 baktériumtípusnak az aránya meghatározhatja, hogy mennyi súlyt adhatunk le egy adott étrend mellett. Ez a két baktérium a rostokat és szénhidrátokat emésztő Prevotella, a másik pedig a Bacetroidetes, melyből a több állati fehérjét és zsírt fogyasztók rendelkeznek többel. A vizsgálatban 62 ember egy magas rosttartalmú, teljes kiőrlésű gabonákat tartalmazó étrendet követett 26 héten keresztül. Akiknek több Prevotella volt jelen a beleiben 2,3 kg-mal több testzsírt vesztettek, mint azok, akik a másik baktériumból rendelkeztek nagyobb mennyiséggel.
Ezen túl, vízben nem oldódó rostok gélképző anyagok, amelyek vizet szívnak magukba, megnövelve ezzel térfogatukat, mellyel hosszan tartó teltségérzetet okoznak. A jóllakottságérzet nem sarkall minket a további kalóriabevitelre.
Egy vizsgálat szerint a fruktooligoszacharidokkal dúsított sütemények nagyobb valószínűséggel növelték a jóllakottság érzését mint a sima sütemények, amikor túlsúlyos önkénteseknek, adták azokat 9 g/nap dózisban.
A magas fruktooligoszacharid étrendet tartó csoportban jelentős BMI, testzsír, zsigeri zsír, szérum összkoleszterin, LDL-koleszterin, és triglicerid szintet figyeltek meg.
Rostdús étrend hatása a szív és érrendszeri megbetegedések prevenciójában is kedvező. A fruktooligoszacharidokkal való étrendkiegészítés hatásait vizsgálta egy kutatás 51 alanyon, 4 héten keresztül.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.